Rólunk/About Us

Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub Egyesület

Alapszabály

I.Általános rendelkezések

1.1.     Az egyesület neve: Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub Egyesület                                  Az egyesület röviditett neve:Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub

1.2.    Az egyesület székhelye: 1024 Budapest,Lövőház u. 22.

1.3.        Az egyesület a jogerős birósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület működésének kezdete: az egyesület birósági nyilvántartásba vételének napja.

1.4.     Az egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi.

1.5.    Az egyesület pecsétje: kör alakú, kb.5cm átmérőjű, rajta a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub felirat.

1.6.     Az egyesület jogi személy.

1.7.     Az egyesület időtartama: az egyesület határozatlan időre jött létre.

1.8.     Az egyesületet alapitó tagjainak nevét és  lakóhelyét tartalmazó tagjegyzék  az alapszabály

1.számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

2.1.     Az egyesület célja: a Magyar sörkultúra tárgyi emlékeinek felkutatása, megőrzése, a hazai sörgyártás történelmi feldolgozása, a mai sörfőzdék erkölcsi támogatása, tárgyi emlékeik összegyűjtése, katalogizálása. E célbó1 az egyesület együttműködik más hasonló ,a kultúra szolgálatában álló, hagyományőrző, az ismeretek terjesztését célul maga elé tűző társadalmi szervezetekkel (egyesületekkel,alapitványokkal) és az állami feladatokat ellátó intézményekkel (múzeumokkal, közgyűjteményekkel, levéltárakkal).

2.2.          Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szó1ólapokon, internetes honlapján (neve:www.sorcikk.eu), szakfolyóiratokban és kiállitásokon való közzétetel útján biztositja.

2.3.     Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közvetlenül céljai megvalósitása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére forditja.

2.4.        Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól fülggetlen és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.5.     Az egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

2.6.     Az egyesület nyilvántartást vezet a gyűjtők által cserére felkinált tárgyakról, és segitséget nyújt a csere lebonyolitásához. Végzi a magángyűjtemények feldolgozását, az eredményeket közzéteszi, katalógusokat, kiállitási anyagokat készit.

III.

Az egyesület tagjai

3.1.  Az egyesületnek rendes,és különleges jogállású – pártoló és tiszteletbeli- tagjai lehetnek.

3.2.   A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra.A  pártoló tag felvétele  az elnökség hatáskörébe tartozik. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatóak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

3.3.  Az egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi szemely, aki/amely egyetért az egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizet tagdijat. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, céljait,szellemiségét,értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

3.4.    A rendes tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. A rendes tag felvételének kérdésében az elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásaval jön létre. Az elnökség a tagfelvétel kérdésében a kérelem kézhezvételetől számított 30 napon belül dönt.

3.5.    A tagokat az.elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésére álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

3.6.  Az egyesületi tagság megszűnik:

–   a tag kilépésével;

–   a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

–   a tag kizárásával;

–   a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Kilépés: A tag kilépési szándékát köteles bejelenteni az elnökséghez. A kilépes az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

Felmondás: Az egyesület 30 napos felmondási  idővel felmondhatja a tagsági jogviszonyt, ha a tag három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdijat írásbeli felszólitásra  sem fizette be. Az írásbeli felszólitásnak tartalmaznia kell az arra történő figyelmeztetést, hogy  amennyiben a tagdijat az irásbeli felszólitás ellenére sem fizeti meg,úgy az a tagsági  jogviszonya megszűnésével jár. A felmondás joga az elnökséget illeti meg. A felmondást a taggal irásban kellközölni.

Kizárás: Kizárható az a tag, aki valamely, az egyesületi tagsagbó1 eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, az egyesület céljaval, szellemiségével, vagy az Alapszaballyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

3.7.   Az egyesület szervei által hozott jog-vagy alapszabálysértő határozat megsemmisitése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén –a határozat tudomására jutástó1 számitott harminc napos jogvesztő határidő megtartásával pert indithat.A perinditás a határozat végrehajtását nem gátolja,a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

IV.

Tagsági jogok  és kötelezettségek

4.1.     Az egyesület rendes tagja jogosult:

–   részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,

–   termszetes személy tag szemelyesen,a nem természetes személy tag képviselő útján eljárni,

–    a közgyűlésen részt venni,felszólalni,véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,

–   az egyesület vezető tisztségviselőjévé válni és vezető tisztségviselőt választani,

–   igénybe venni az egyesület szolgáltatásait.

4.2.     Az egyesület tagja köteles:

–    az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait,valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani,az egyesület célját és szellemiségét,értékrendjét tiszteletben tartani,

–   az egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljámi,

–   az elnökség által évente meghatározott mértékű tagdijat határidőben megfizetni.

v.

Az egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

5.1.    Az  egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés(VI.), amely a tagok összessége. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, az elnökség(VII.) irányitja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az elnök(VIII.).

Vezető tisztségviselő kizárólag az egyesület tagja lehet.

5.2.   Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjaival (vezető tisztségviselő) szembeni követelmenyek es kizáró okok:

–       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

–    Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.  A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

–   A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

–     Nern lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre itéltek, amig a bűntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentestült.

–  Nern lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozastó1 jogerősbirói itélettel eltiltottak,az eltiltás hatáIya alatt az itéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

–   Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

–  Nern lehet vezető tisztségviselő az, akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

5.3.   Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül,vagy bármilyen más előnyben részesül. Nern minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjanak,a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesitő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.4.   A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VI.

A közgyűlés

6.1.   Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hivni. Az elnök, az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehivni, továbbá köteles azt összehivni, ha a tagok legalább egytizede,az ok és cél megjelölésével irásban kéri.

Az Elnök köteles a közgyűlést összehivni a szükséges intézkedések megtétele céljab61, ha   a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesiteni; vagy    e)  az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A kötelezóen összehivott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehivásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről  dönteni.

6.2.  A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

–  az alapszabály módositása;

–  az egyesület megszűnésének,egyesülésének és szétválásának elhatározása;

–  a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahivása és díjazásának megállapítása;

–  az éves költségvetés elfogadása;

–  az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szó1ó  jelentésének – elfogadása;

–  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

–  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjaval,vezető tisztségviselőjével,a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;

–  a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesitéséről való döntés;

–  a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahivásuk és dijazásuk megállapitása;

–  a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahivása és dijazásának megállapitása; és

–      az egyesület tagjainak  sorából történő kizáró elnökségi határozat elleni fellebbezés elbirálása, illetőleg a tiszteletbeli tagi cim visszavonása.

6.3.    A közgyűlést az elnök hivja össze valamennyi tag előzetes irásbeli értesitésével az egyesület székhelyére.A meghivót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább tiz naptári nappal meg kell küldeni.

A meghivónak tartalmaznia kell:

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b)              az üles idejének és helyszinének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

d.) a határozatképtelenseg esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének  és idejének pontos megjelölésével.

A napirendet a meghivóban olyan részletességgel kell feltüntetni ,hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kivánt témakörökben álláspontjukat kialakithassák.

A közgyűlési meghivó kézbesitésétől számitott 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehivó szervtől vagy személytől a napirend kiegészitését kérhetik, a kiegészités indokolásával.

A napirend kiegészitésének tárgyában a közgyűlést összehivó szerv vagy személy jogosult dönteni.A napirendi pontok kiegészitésére irányuló javaslatok elfogadása esetén a kiegészitett napirendi pontokat a tagokkal – a meghivóval azonos módon-a közgyűlés tervezett időpontját megelőző legalább öt naptári  nappal kell közölni. Ha a napirend kiegészitése iránti kérelemről a közgyűlést összehivó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasitja,a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt  a napirend kiegészitésének tárgyában.

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hivták össze,az ülést akkor lehet megtartani,ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van,és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kivül a közgyűlés összehivására jogosult által meghivottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

6.4.A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő  szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapitása során figyelmen kivül kell hagyni.

A  határozatképtelenség   miatt  megismetelt   közgyűlés    az  eredeti  meghivóban   rögzitett napirendi  pontok  tekintetében  a jelenlévők  számától függetlenül  határozatképes abban az esetben, ha távolmaradás jogkövetkezményeire  a tagok  figyelmét  az eredeti  meghiv6ban felhivták.

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesit vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesit;

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)   aki ellen a határozat alapján pert kell inditani;

d) akinek olyan hozzátartoz6ja érdekelt a döntésben,aki a jogi személynek nem tagja vagy alapitója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.5.    A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlevő,szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve ahol a jelen alapszabály,jogszabály másként rendelkezik. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizámi szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

Az egyesület alapszablyának módositásához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módositásához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok hárornnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

6.6.  A levezető elnök személyének, a szavazatszárnlálók, a jegyzőkönyvvezető és hitelesitők megvlasztásáról a közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szó6többségével határoz. A közgyűlésről  jegyzőkönyvet kell késziteni,arnelyet az elnök minden tagnak megküld.

6.7.A közgyűlés határozatait nyilt szavazással, a személyi döntések tekintetében,pedig titkos szavazssal hozza.

6.8.Szavazategyenlőség esetén a hatarozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

6.9.A közgyűlési hatarozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a határozatok könyvébe bevezetni. A határozatok könyvének oly módon kell tartalmaznia a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogat6k és ellenzők számaránya megállapitható legyen.

VII.

Az elnökség

7.1.     Az egyesület ügyvezető szerve a három tagból álló elnökség, amelynek tagjait a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel,titkos szavazással öt év időtartamra választ.

Az első elnökség tagjai,akik megbizatásukat  az egyesület alapitóinak kijelölése alapján,a jelen alapszabály aláirásával kapják a nyilvántartásba vételtől számitott öt évig:

Kovács András (1024 Budapest,Lövöház u.22.)

Bölöny József   (2030 Érd,Festő u.87.)

Erdélyi Tamás   (9700 Szombathely,Hadnagy u.68/B)6

7.3.    Az elnökségi ülést az elnök hivja össze valamennyi elnökségi tag előzetes irásbeli értesitésével. A meghivót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalabb 8 naptári nappal meg kell külldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyilt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapitja meg.

7.4.           Az elnökség hatáskörébe tartozik:

–  az egyesület napi ügyeinek vitele,az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

–  a beszámolók előkészitése, és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

–  az éves költségvetés elkészitése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

–  az egyesületi vagyon kezelése,a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

–  az egyesületi jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakitásának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészitése;

–  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

–  a tagság nyilvántartása;

–  az egyesület határozatainak,szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

–  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

–   az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előirt intézkedések megtétele;

–  az ügyrend elfogadása;

–  az etikai szabályok elfogadása;

–  az elnök utasitása a közgyűlés összehivására;

–     döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizáró1agos hatáskörébe;

–    az eves tagdij mértékének,a befizetés m6djának és idejének meghatározása  az alakulás évében fizetendő éves tagdij kivételével.

Az alakulás évében fizetendő eves tagdij mértékét az alapitók eves kétezer forintban állapitják meg, amelyet a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül,egy összegben,előre kell befizetni az elnöknek a nyilvántartásba vétel évére vonatkozóan.

7.5.  A közgyűlés általi visszahivás  esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a  közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbizatása a már hivatalban levő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig tart.

Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye) megallapitható.

7.7.   Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni,a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni,az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnök

8.1.   Az elnök a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással öt év időtartarnra választott vezető tisztségviselő, aki  az egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője.

Az első elnök, aki rnegbizatását az egyesület alapitóinak kijelölése alapján kapja a nyilvántartásba vételtől szárnitott öt évig:

Kovács András  (1024 Budapest,Lövőház u.22.)

8.2.  Az elnök hatásköre és feladatai:

–  az egyesület adrninisztrativ szervezetének kialakitása és vezetése,

–  a rnunkáltatói jogok gyakorlása az egyesület rnunkavállalói felett,

–  az elnökségi ülések előkészitése és levezetése,

–    az egyesület képviselete harrnadik szernélyekkel szernben és hatóságok,illetőleg biróság előtt,

–    a bankszárnla feletti rendelkezés önálló gyakorlása,

–   a közgyűlés összehivása,a tagság és az egyesület szerveinek értesitése;

–   a közgyűlés napirendi pontjainak rneghatározása,

–     az egyesület közgyűlésének és az elnökség hatarozatairól olyan nyilvántartás vezetése,arnelybő1a vezető szerv döntésének tartalrna,időpontja és hatálya,illetve a döntést tárnogatók és ellenzők szárnaránya és szernélye rnegállapitható,

–   éves beszárnoló tervezetének készitése,és jóvahagyás céljaból a közgyűlés elé terjesztése,

–      a közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban rnegjelölt rnódon az érintettekkel történő közlése,

–      a közgyűlés és az elnökség által rneghozott hatarozatoknak,valarnint az egyesület beszárnolóinak az egyesület intemetes honlapján nyilvánosságra hozatala. A nyilvánossgra hozatalnak csak a szernélyiségi és adatvédelrni jogról szóló törvény rendelkezései lehetnek korlátai.

Távolléte esetén az elnökség egy tagja helyettesiti.

IX.

Az egyesület működése és gazdálkodása

9.1.      Az egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szó1ó határozat jogerőre ernelkedése napján kezdheti rneg.

9.2.    Az egyesület tagdijakból, részére juttatott tárnogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelrnekből gazdálkodik.

9.3.   A tagdij összegét, befizetésének rn6dját az elnökség határozza rneg az alakulás évében fizetendő tagdij kivételével. A tagok tagdij-befizetéseiről az elnökség a tagdij-nyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a  tagdij rnegfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nern felelnek.

9.4.  Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.